Gyümölcsök

Alacsony GI		Közepes GI		Magas GI
Meggy	22	Sárgabarack	57	Görögdinnye	72
Grépfrút	25	Ananász	59
Aszalt alma	29	Papaja	59
Alma	38	Mazsola	64
Körte	38
Szilva	38
Eper	40
Narancs	42
Őszibarack	42
Szőlő	46
Mangó	51
Banán	52
Kivi	53

Zöldségek

Alacsony GI		Közepes GI		Magas GI
Borsó	48	Édesburgonya	44	Karórépa	72
Sárgarépa	41	Újburgonya	62	Sült krumpli	75
		Cékla	64	Sütőtök	75
				Bab	79
				Héjában sült burgonya	85
				Burgonyapüré	92

Innivalók

Alacsony GI		Közepes GI		Magas GI
Almalé (nem 100%-os)	37	Kóla	55
Almalé (100%-os)	40	Áfonyalé	56
Paradicsomital	38	Narancsszörp (tömény)	66
Ananászlé	46	Narancsital	68
Narancslé	50
Grépfrútlé	48

Tejtermékek

Alacsony GI		Közepes GI		Magas GI
Zsírszegény joghurt, édesítővel	14	Sűrített tej	61
Zsírszegény joghurt cukorral	33	Fagylalt	61
Tej, zsíros	27
Tej, sovány	32
Szójatej	44
Zsírszegény fagylalt	47

 

Gabonatermékek és tészták

Alacsony GI		Közepes GI		Magas GI
Árpa	22	Hosszúszemű rizs	55	Fehér instant rizs	87
Spagetti 5 perces	38	Basmati rizs	58
Spagetti 10 perces	44	Rizsmetélt	62
Makaróni	47	Kuszkusz	65
Tojás	40	Gyorsrizs	68
Kukorica	48	Gnocchi	68
Barnarizs	50	Rizottó rizs	69

Pékáruk

Alacsony GI		Közepes GI		Magas GI
Rozsenyér	50	Pita kenyér	57	Fehér kenyér	70
Gyümölcskenyér	54	Croasantok	59	Sütemény eper-bevonattal	73
		Szedres muffin	59	Gofri	76
		Korpás muffin	60	Fánk	76
		Burger zsemle	61	Gluténmentes magos kenyér	79
		Répatorta	62	Gluténmentes fehér kenyér	80
		Teljes kiörlésű kenyér	66
		Palacsinta	67

 

Egytál-kényelmi ételek

Alacsony GI		Közepes GI		Magas GI
Sovány csirkehús rizzsel	36	Konzerv-gyümölcskoktél	55
Konzerv-paradicsomleves	38	Sajtos-uborkás szendvics fehér kenyérrel	55
Konzerv minesztróne leves	39	Méz	64
Húsos ravioli	39	Sajtos makaróni	64
Konzerv lencseleves	44	Konzerv borsóleves	66
Konzervkukorica	46	Instant burgonyapüré	69
Instant metélt (noodles)	47
Főtt bab	48
Lencse	30
Szójabab	18

Csipegetnivalók, nasik

Alacsony GI		Közepes GI		Magas GI
		Csoki	65	Popcorn	72
				Gumicukorka	78
				Perec	83

Reggelire valók

Alacsony GI		Közepes GI		Magas GI
Házi készítésű müzli	48	Instant zabkása	66	Cukrozott, ízesített müzlik, crunchyk	77
Hagyományos zabkása	51

Szabadon fogyasztható ételek
Ezeknek az ételeknek vagy azért nincs GI-besorolásuk, mert annyira alacsony a szénhidráttartalmuk, vagy azért, mert GI-szemmel még nem tesztelték őket. Ezek mind egészséges ételek, alacsony zsír- és kalóriatartalommal.
Tejtermékek Túró, tojás, feta sajt, alacsony zsírtartalmú krémsajt, zsírszegény cheddar sajt, zsírszegény edami sajt, zsírszegény mozzarella sajt, Ricotta sajt.
Halak és kagylók Tőkehal, rák, óriási laposhal, makréla, kék kagyló, szardínia, lepényhal, királyrák, lazac, fésűkagyló, nyelvhal, kardhal, pisztráng, tonhal.
Húsok Az összes sovány hús: marha, csirke bárány, pulyka, borjú. A vadhúsok, fürj, galamb. Sonkafélék, pl. füstölt sonka.
Zöldségek Articsóka, spárga, cukkini, avokádó, káposzta, karfiol, zeller, padlizsán, uborka, póréhagyma, saláták, paprika, futóbab, spenót, tök, paradicsom.

Veszélyes ételek
Ezek az ételek nagyon kevés szénhidrátot tartalmaznak, a GI-értékük alacsony, vagy nincs is számokban mérhető GI-értékük, azonban mértékkel kell őket fogyasztani, mert vagy kalóriaértékük magas, vagy bővelkednek telített zsírsavakban, sóban, vagy cukorban. Például a mogyoró egészséges, de nem igazán fogyókúrás étel.
Pékáruk, sütik Csokoládétorta 38; házi készítésű banántorta 47; piskóta 46
Egytál-kényelmi ételek Rántotthal-rudacskák 38; rántott hal 43; marhahús 45; csirkefalatkák (nuggets) 46; pizza 49; eperdzsem 51
Mogyorófélék Földimogyoró 14; sós kesudió 22
Innivalók Sör, konyak, gin, vörösbor, meggylikőr, whisky, fehérbor
Húsok Szalámi, kolbászok 28
Olajok Minden olajból keveset kell használni. Válassz mogyoróféléből vagy magokból kivont napraforgóolajat vagy olívaolajat!

Szükséges ismerni a táplálékok szénhidrát-, zsír-, rost-, keményítőtartalmát, illetve hogy milyen cukrot, milyen savas összetevőket tartalmaz.

Rostok: minél magasabb egy táplálék rosttartalma, annál tovább tart a megemésztése, ezért ezeknek alacsony a GI-je.

Cukrok: a négy típusú cukor közül a glükózban gazdag élelmiszereknek magas, a szacharózban gazdag élelmiszereknek közepes, a fruktózt vagy laktózt tartalmazó élelmiszereknek alacsony a GI-je.

Sav: minél magasabb egy táplálék savtartalma (citromsav, tejsav, ecetfélék), annál lassabban halad át a táplálék a szervezetben, így ezeknek alacsony a GI-jük.

Szénhidrát: ha alacsonyabb az étel szénhidráttartalma és magasabb a fehérjetartalma, akkor alacsony a GI.

Keményítő: minél "finomabban" van feldolgozva egy nyersanyag, élelmiszer, annál könnyebben emészthető, tehát magas a GI-je.

Zsír: minél gazdagabb egészséges zsírokban (egyszeresen-többszörösen telítetlen zsírok), annál alacsonyabb a GI-értéke.

Kenyér, gabonafélék: minél több rost van benne, minél durvábbra van őrölve a liszt, annál alacsonyabb a GI.

Tésztafélék: a durumlisztből készült tészták sok fehérjét tartalmaznak, amely lassítja az emésztést, GI-értékük alacsonyabb, mint a fehérlisztből készült tésztáknak.

Burgonyafélék: magas keményítőtartalmuk miatt magas a GI-értékük is.

Rizs: a rizsféléknek általában magas a GI-értékük, mivel a bennük lévő keményítő nem bomlik le könnyen.

Édességek, nasik: a hiedelmekkel ellentétben egy kevés csokoládé (táblás, nem nugátos stb.) belefér az alacsony GI-étrendbe, mivel a csokoládénak magas a zsírtartalma, sok szacharózt tartalmaz, melyek lassabban bomlanak le, rengeteg antioxidánst tartalmaznak. A puffasztott rizsben a keményítőrészecskék könnyen lebomlanak, míg a pattogatott kukoricával ugyanaz a helyzet, tehát magas a GI-jük.

Zöldségek-, gyümölcsfélék: alacsony GI-jű táplálékok, mivel sav-, rosttartalmuk magas. A gyümölcsök általában három (fruktóz, szacharóz, glükóz) cukorkeveréket tartalmaznak. Minél magasabb egy gyümölcs fruktóz tartalma, annál alacsonyabb a GI-értéke. Kivételt képeznek a feldolgozott (mélyhűtött, szörpök, gyümölcslé) gyümölcsök, mert a feldolgozás során a rostszálak fellazulnak, ezért könnyebben emészthetővé válnak, emelkedik a GI-értékük. A zöldségek kiválasztásánál kerülendők a magas keményítő tartalmúak, mert minél magasabb a keményítőtartalmuk, annál magasabb a GI-jük is. Főzés során is változik a zöldségek GI-értéke, de nem kiemelkedően, sőt bizonyos zöldségfélék főzve táplálóbbak, mert főzés során a sejtfalak fellazulnak, így könnyebben jutunk az értékes tápanyagokhoz.

Tejtermékek: a tejtermékek is az alacsony GI-jű ételekhez tartoznak, mivel a bennük található laktóz glükózzá alakul, amely tovább tartózkodik a gyomorban.

Magvak, diók: alacsony GI-be való besorolását a fehérjék és zsírok kombinációja határozza meg. Értékes tápanyagokat tartalmaznak.

Italok: a kávé koffeintartalma növeli a szervezetünk által kiválasztott inzulin mennyiségét, tehát magas a GI-értéke. Az italok esetében minél több a hozzáadott adalékanyag, annál magasabb a GI-érték.

A 70-nél nagyobb indexű ételek magas indexűnek számítanak, tehát fogyasztásukat mellőzni kell. Az 55-70 közöttiek mérsékelt indexűek, csak ritkán szabad ilyeneket enni. Az 55 alatti indexu kaják viszont erősen ajánlottak.

90-100 % glikémiás index: malátacukor, burgonyapürépor, főtt burgonya, gabonapehely, kukoricapehely, rizspehely, (általában minden, pelyhesítéssel szétroncsolt sejtfalú, magas szénhidráttartalmú növényi termék), valamint minden cukros (üdítő)ital (amely nagyon gyorsan a bélbe jut és felszívódhat).

70-90 % glikémiás index: fehér és félbarna kenyér, zsemle, kifli, Abonett, ostya, kétszersült, sós sütemények, kekszek, édes müzli, pudingpor, tejberizs, fehér liszt, főtt tésztafélék (kivéve a spagettit és a makarónit), kalács, szőlő, (répa)cukor. (Utóbbi csak felerészben tartalmaz szőlőcukrot, másik fele a "diétás" gyümölcscukor.)

50-70 % glikémiás index: méz, zabpehely, kukorica, főtt rizs, fekete kenyér, banán, natúr (cukrozatlan) gyümölcslé.

30-50 % glikémiás index: tej, joghurt, kefir, a legtöbb hazai gyümölcs, spagetti, makaróni (minden, durumbbúzából készült tészta), tejszínes fagylaltok (a magas zsírtartalom miatt lassan szívódik fel a cukor)

30 % alatti glikémiás index: fruktóz, szorbit, lencse, bab, borsó, szójabab, dió, mogyoró, korpás müzli, színesfőzelékek, saláták, cékla, retek, paprika, paradicsom.

Amikor elfogyasztunk egy szelet kenyeret, a kenyérben levő liszt cukorrá (glükóz) alakul a testünkben. Ugyanez történik, amikor gyümölcsöt eszünk, tejet iszunk, vagy csokit majszolunk. Ezen élelmiszerek mindegyike különböző fajtájú cukrot tartalmaz: a fruktóz a gyümölcsben, a laktóz a tejben, vagy a szacharóz a csokoládéban mind glükózzá alakul, a különbség csak abban van, hogy ezt milyen gyorsan teszik.
Azt a sebességet, amivel egy adott étel meg képes emelni a vércukorszintet, glikémiás reakciónak hívjuk. Ha vesszük például a glükózt viszonyítási pontként (mert szokták a fehér kenyeret is), az elfogyasztás utáni kétórás időtartam alatt folyamatosan mérve könnyen összehasonlítható vele a többi élelmiszer vércukoremelő hatása. A glükóz eredményének adjunk egy számot – ez a vércukorszint-görbe alatti terület mérete, legyen 100 –, ami ennél lassabban válik cukorrá a szervezetben, annak alacsonyabb az indexe, mint 100, ami pedig gyorsabban, annak magasabb. Tehát a glikémiás index (GI) egy olyan szám, ami megmutatja, hogy bizonyos ételek a fehér kenyérhez vagy a glükózhoz viszonyítva milyen gyorsan emelik meg a vércukorszintet.
Miért fontos ez? A magas GI-t a legújjabb kutatások szerint egészségre ártalmasnak találják, mivel a vércukor feldolgozásához fokozott inzulinműködés szükséges. Ez pedig egy idő után felborul, ha folyamatosan ekkora megterhelésnek van kitéve. Ez a test, amit ma hordunk, nem a kólára, kristálycukorra, vagy finomlisztre lett tervezve. Húson, halon, növényeken és magokon élt nagyon-nagyon hosszú ideig. Ráadásul a hirtelen vércukorszint-emelkedés hirtelen süllyedéssel párosul, aminek következtében éhesebbek leszünk, mint előtte.

A komplex szénhidrát sokkal lassabban emésztődik, ezért a vércukor-szint emelkedés is lassabb lesz. Kevésbé feldolgozott, inkább nyersanyagokban található. Erre jó példa a kukorica vagy a barnarizs. Ezzel szemben a finomított szénhidrátos kaja feldolgozottabb, lebontása sokkal gyorsabb, és jobban megugrik tőle a vércukor-szint. Az előző példákra jó kontrasztul szolgál a kukoricaszirup vagy a rizskeksz. Az emberek évezredekig a komplex típusúakat ették, de az utóbbi évszázadban nagyon gyorsan áttértünk az utóbbiak fogyasztására, amihez viszont az emberi szervezet képtelen volt alkalmazkodni.

Az inzulin érzékenység csökkenését nevezzük inzulin rezisztenciának (IR). Az inzulin a szervezetben éjjel-nappal kis mennyiségben jelen levő hormon, a hasnyálmirigy (pankreász) terméke, a vércukorszint szabályozásának egyik oldala. A szájon át felvett szénhidrátok (a cukrok és a keményítő) a bélből szőlőcukor (glukóz) formájában kerülnek (vércukorként) a vérkeringésbe. A vércukorszint emelkedésére a hasnyálmirigy többlet-inzulint küld a vérbe, ami aztán segít a cukrot elraktározni az izom- és zsírsejtekben. Számos más szerv sejtjeibe (máj, agy, vese, vérsejtek) a vércukor bejut magától is, de az inzulin sok minden más folyamatot is szabályoz: ez az egyetlen "igazi" anabolikus hormon, ami a test felépítését szorgalmazza - magyarul, hizlal.

Ha az inzulin hatékonysága csökken, mert a zsír- és izomsejteken levő fogadó helyek (a receptorok) rosszak, és nem ismerik fel az inzulint (mint amikor rossz a zár és nem tudjuk kinyitni az ajtót a megszokott kulccsal) vagy a sejteken belüli további anyagcsere-lépésekkel van valami öröklött vagy szerzett baj, elmarad a kívánt hatás, tehát nem csökken le a vércukorszint. Erre a szervezet úgy reagál, hogy a hasnyálmirigy több inzulint termel, hogy a többlet-inzulin valahogy jobban elvégezze feladatát. Igen ám, de eközben a sok inzulin sok mást is csinál ott, ahol nem kéne, pl. hizlal, és az étvágyat is fokozza. A felszaporodó zsírsejteken is persze ugyanolyan rosszak a receptorok (vagy a sejteken belüli folyamatok), így a megnőtt keringő inzulinmennyiség vércukor-szabályozó hatása is kevesebbnek bizonyul, ami további inzulin-túltermeléshez vezet. A sok inzulin hatására olykor-olykor egyszer csak mégis lecsökken a vércukorszint, ami kifejezett éhségérzetet, cukor iránti vágyat provokál. Ördögi kör ez bizony: csökkent inzulinhatás - több inzulin - éhségérzet, elhízás - még rosszabb inzulin hatás - tovább fokozódó inzulin rezisztencia.

Közben annyira megromolhat a vércukorszint szabályozása (különösen, ha más okoknál fogva még az inzulintermelő képesség is csökken), hogy a vércukorszint emelkedése állandósul, ekkor cukorbetegség alakul ki. Tehát az inzulinra való csökkent érzékenységről van szó, ami a normálistól csak kicsit különbözőtől az igen súlyos formáig minden változatban előfordulhat. A teljes IR nagyon ritka, életveszélyes állapot, viszont a mindennapi életben gyakori, kisebb mértékű IR-val járó állapotokban ezt a tény sokáig nem is volt köztudott. Az IR-ral kapcsolatos betegségek végső soron az érrendszer károsodásához vezetnek, aminek súlyos megnyilvánulásai a szívinfarktus, korai érelmeszesedés (elbutulás), agyvérzés, veseelégtelenség, érszűkület.

Az inzulin-szint kiugrások elkerülése, az emelkedett inzulin-szint csökkentése, túlsúlyosakon egyúttal a testsúly normalizálása a cél. Olyan, mint amit a cukorbetegek is alkalmaznak: az értrendből ki kell iktatni a cukrot, a cukros ételeket, továbbá csökkenteni kell a vércukorszintet gyorsan és magasra emelő un. magas glikémiás indexű ételek bevitelét. Napjában többször, de egyszerre csak keveset szabad enni.

Túlsúlyosakon ehhez még a napi étkezés össz-energiatartalmának (kalóriatartalmának) lényeges csökkentésével elért fogyás (a testsúly normalizálása) is szükséges. Az étkezésben tehát a növényi eredetű anyagok (saláta, főzelékfélék, gyümölcsök) fogyasztását kell előtérbe helyezni, mindenképpen csökkenteni kell az étkezés zsiradéktartalmát. Kerülni kell az üdítőket, gyümölcsleveket is beleértve (a gyümölcsöt természetes formában kell fogyasztani), ivásra legjobb az ivóvíz, mely nem tartalmaz sem cukrot, sem felesleges kalóriákat, sem ismeretlen adalékanyagokat.

Végleges megoldás nincs, de a tünetek tartós kezeléssel visszaszoríthatók. A kezelést a tünetek visszafejlődése után sem szabad elhagyni, mert kiújulnak. 

A kezelésnek van egy mindenki számára javasolt része, ezt nevezzük alapkezelésnek, amit olykor, egyénenként mérlegelve más módszerekkel kiegészítünk. Az alapkezelés az inzulin rezisztencia visszaszorítására szolgál. Ennek három összetevője van.

1. Diéta.

Az inzulin-szint kiugrások elkerülése, az emelkedett inzulin-szint csökkentése, túlsúlyosakon egyúttal a testsúly normalizálása a cél. Olyan, mint amit a cukorbetegek is alkalmaznak: az értrendből ki kell iktatni a cukrot, a cukros ételeket, továbbá csökkenteni kell a vércukorszintet gyorsan és magasra emelő un. magas glikémiás indexű ételek bevitelét. Napjában többször, de egyszerre csak keveset szabad enni.

Túlsúlyosakon ehhez még a napi étkezés össz-energiatartalmának (kalóriatartalmának) lényeges csökkentésével elért fogyás (a testsúly normalizálása) is szükséges. Az étkezésben tehát a növényi eredetű anyagok (saláta, főzelékfélék, gyümölcsök) fogyasztását kell előtérbe helyezni, mindenképpen csökkenteni kell az étkezés zsiradéktartalmát. Kerülni kell az üdítőket, gyümölcsleveket is beleértve (a gyümölcsöt természetes formában kell fogyasztani), ivásra legjobb az ivóvíz, mely nem tartalmaz sem cukrot, sem felesleges kalóriákat, sem ismeretlen adalékanyagokat.

2. A testmozgás, fizikai aktivitás fokozása.

A rendszeres testmozgás, testgyakorlás részben elégeti a felesleges kalóriákat és egyben javítja az inzulin-érzékenységet. A lényeg a rendszeresség. Sok séta, futás, úszás, torna, labdajátékok - kinek-kinek elérhetősége és kedve szerint, olyasmi, amit naponta és szívesen tud csinálni, mert különben a lelkesedés nem lesz tartós. Minden alkalmat meg kell ragadni a testmozgásra: autó helyett gyaloglás, lift helyett lépcsőzés.

3. Gyógyszeres kezelés.

Az életmódi változtatások önmagukban általában nem elegendők a PCOS tüneteinek visszafejlesztéséhez. Világszerte a legmegfelelőbbnek, PCOS-ben az elsőként választandó gyógyszernek egy régen ismert, de korábban csak cukorbetegségben alkalmazott és olcsó gyógyszert tartanak, ez a metformin.

Többféle örökletes sajátság közül az inzulin-hatás zavarára (inzulin rezisztencia) derült fény. Ellentételezésként a szervezetben több inzulin termelődik, ami nem túl kifejezett, de sokrétű hormonális és anyagcsere zavart okoz. Az inzulin rezisztencia a PCOS-t a metabolikus szindrómakörhöz kapcsolja: magas vérnyomás, cukorbetegség, hasi kövérség, zsíranyagcsere-zavarok, köszvény, melyek a PCOS betegeken is halmozottan jelennek meg az élet előrehaladásával.

A szabályos petefészek-működés nem indul be a serdülőkorban, de a mellékvesékkel együtt a kelleténél több férfi-jellegű hormont termelnek. A "kelleténél több" az egyénre vonatkozik, a saját szükséglethez képest több, nem feltétlenül esik a laboratóriumi lapon feltűntetett kóros tartományba, de a fokozott hormonhatás következményeire a tünetekből is következtethetünk. A női hormonok még a zsírszövetben is férfihormonná alakulhatnak, a kövéreken ez is rontja a tüneteket, pl. a szőrnövekedést.

A petefészkekben a havi ciklusonként nem érik ki tüsző, hanem kis, 10 mm-nél kisebb ciszta formájában visszamarad, ami évek során eltelíti és megnövelve a petefészkeket, ami az ultrahang vizsgálatkor a jellegzetes policisztás ultrahang képet adja (PCO). Ez a betegség névadó, de egyben félrevezető tünete, mert nemcsak ebben a betegségben található, máskor meg nem annyira feltűnő, hogy észrevegyék. Éppen ezért kimutathatóságát nem követeli meg a kritérium-rendszer, ha a többi tünet a betegséget egyértelművé teszi.

A kisiklott folyamatok lassan haladnak előre, változatos megnyilvánulásuk sokáig nem hívja fel a figyelmet az alapproblémára, vagy a tünetek ellenére az alapbajt nem ismerik fel vagy nem kezelik megfelelően, miközben a rossz irányba sodródó szénhidrát- és zsíranyagcsere, a megváltozott véralvadékonyság cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához vezet, és az élet későbbi szakaszában már ezek és további súlyos szövődményeik uralják a képet.

A betegek családjában gyakoriak az anyagcsere betegségek. Az örökletes tényezők mindkét szülő oldaláról, akár egyéb metabolikus zavarokkal kombináltan is érkezhetnek. A kövér-kopaszodó, zsíros bőrű férfiak valószínűleg a PCOS férfi megfelelői és örökletes hordozói, de petefészek hiányában kevesebb tünettel.

A kórkép névadó tünetének észlelése (az ultrahanggal felfedezhető policisztás ováriumkép, PCO) nem azonos a PCOS-sel, azaz a PCO-Szindrómával, magával a betegséggel. Policisztás ováriumkép ugyanis nagyon sok esetben találtható különféle egyéb betegségekben, olykor meg jelentőség nélküli.



A petefészkekben a havi ciklusonként nem érik ki tüsző, hanem kis, 10 mm-nél kisebb ciszta formájában visszamarad, ami évek során eltelíti és megnöveli a petefészkeket, ami az ultrahang vizsgálatkor a jellegzetes policisztás ultrahang képet adja (PCO). Ez a betegség névadó, de egyben félrevezető tünete, mert nem annyira feltűnő, hogy észrevegyék. Éppen ezért kimutathatóságát nem követeli meg a kritérium-rendszer, ha a többi tünet a betegséget egyértelművé teszi.

A cisztás petefészket hüvelyi ultrahanggal lehet jól kimutatni. PCOS esetén mindkét petefészekben több kisméretű ciszta van, a petefészek megnagyobodott. De nem minden PCOS-nál cisztás a petefészek!

A ciklus 3. napján mért hormonszint alapján lehet eldönteni, hogy tényleg PCOS-ről van-e szó. Ha nincs rendszeres ciklus, akkor tablettával indítják el a menstruációs vérzést. Ha rendszeres a ciklus, akkor a 21. napon (vagy a ciklus hosszának megfelelő időben) vesznek vért, annak vizsgálatára, hogy van-e peteérés.

Továbbá szükség van inzulinrezisztencia vizsgálatára. Ehhez 5 pontos terheléses vércukor ÉS inzulin mérés szükséges. Az inzulin mérése a fontos, mert lehet, hogy a vércukor nem tér el a normálistól, de az inzulin igen! A teszthez reggel éhgyomorra kell menni, először vért vesznek, majd meg kell inni egy tömény glükózoldatot, és utánna még négyszer félóránként vesznek vért.

Előfordulhat, hogy a PCOS-os nő nemcsak inzulinrezisztenciával küszködik, vagy nem kifejezetten inzulinrezisztens, ezért további vizsgálódásra lehet szükség.
Az endokrin zavarokat egyéb szervi rendellenességek is okozhatják, a leggyakoribb a pajzsmirigy-rendellenesség (alul- vagy túlműködés), és a hipofízis aedenoma (agyalapi mirigy jóindulatú daganata, ami magas prolaktinhoz vezet), illetve egyéb elváltozások. Ezeket célirányosan csak endokrinológus tudja kivizsgálni és a gyógyszeres kezelést beállítani.