A petefészkek (a mellékvesékhez, a herékhez hasonlóan) páros szervek. A kismedencében, az anyaméh két oldalán találhatók. Kb. szilványi nagyságúak. A méhből kiinduló petevezetékek mintegy kitárt karként helyezkednek el és nyúlnak a petefészkek fölé, így biztosítják, hogy a petefészekből kiszabaduló petesejt bejuthasson a méh üregébe.
Működés (a női nemi ciklusok)
A petefészek kettős szereppel bír: termeli a női nemi hormonokat és a női ivarsejteket.
Az egyedek neme genetikailag meghatározott. A női egyed ún. nemi kromoszómái: XX, a férfi egyedé pedig XY. A normális szexuális fejlődés menetében a másodlagos nemi jelleg kialakulásáért (testalkat, hangszínezet, kissé eltérő pszichés beállítottság stb.) és az ivarérettség kifejlődéséért, az ivarsejtek keletkezéséért, a fogamzás bekövetkeztéért és a magzat egészséges fejlődéséért már a nemi hormonok a felelősek.
A petefészkek a születés után lényegében a pubertásig (a nemi érés kialakulásáig) nyugalomban vannak. A pubertás a 10-14 életév körül kezdődik (a kezdetet sok környezeti tényező és genetikai sajátság, valamint öröklődési faktorok egyaránt megszabják, és ekkor az agyalapi mirigy nemi serkentő hormonjainak termelés-fokozódására indul meg a petefészkek ivarsejt- és hormontermelése.
A petefészekben kétfajta női nemi hormon képződik: az ösztrogének és a progesztagének csoportja.
A normális női ivarérettség időszakában (a pubertástól a menopausáig) két, egymáshoz szorosan kapcsolódó ciklus játszódik le a női szervezetben:
A petefészekben a női ivarsejt (a petesejt) fokozatos érési folyamaton megy át, és a petesejtből, valamint az azt körülvevő sejtekből kialakul az ún. tüsző (folliculus). Ez a tüsző termeli az ösztrogéneket, amelyeket ezért tüszőhormonoknak is nevezünk.
Kb. a folyamat 12-14. napján a megérett petesejt kiszabadul a tüszőből (ezt nevezzük ovulációnak), és bejut a petevezetékbe. Ha itt találkozik a hímivarsejttel, akkor megtermékenyül, továbbsodródva bejut az anyaméhbe, ott beágyazódik. Továbbosztódva, fejlődve kezdi magzati életét, és 9 hónap múlva világra jön az újszülött. Ha nem történik megtermékenyülés, akkor a petesejt 2-3 nap alatt elpusztul. A tüsző (folliculus) kialakulásának szabályozója az agyalapi mirigy FSH hormonja.
A tüszőből kiszabadult petesejt helyén kialakuló új sejtek termelik a progesztagéneket. Az új képződmény -színe alapján - a sárgatest (corpus luteum) nevet kapta, és a progesztagéneket sárgatesthormonoknak is nevezhetjük. (Ezt a folyamatot az agyalapi mirigy LH nevű hormonja irányítja.) Ezeknek a hormonoknak egyik fő hatása, hogy a méh nyálkahártyáját előkészítik a petesejt esetleges befogadására (a nyálkahártya megvastagodik, benne táplálék és egyéb szükséges anyagok halmozódnak fel). Ha nem történik megtermékenyülés, ez az előkészített nyálkahártya - "feleslegessé" válva - leválik, és a hüvelyen át kiürül. Ez a folyamat a menstruáció.
Megtermékenyülés hiányában ez a két ciklus - az ovulációs és a menstruációs ciklus - ismétlődik, általában 2-2 hetes eltolódással. Az ovuláció tehát a petesejt kiszabadulása a petefészekből, a menstruáció pedig az előkészített méhnyálkahártya leválása és kiürülése. A ciklusok szabályozásában egyforma jelentőséggel bírnak az agyalapi mirigy és a petefészek nemi hormonjai.
Utolsó kommentek