hormon, endokrin, belsőelválasztású mirigyek
A belső elválasztású mirigyekhez soroljuk mindazon szerveket, amelyek sejtjei különböző hatást kifejtő váladékokat (hormonokat) termelnek, és ezek az anyagok nem kivezető nyílásokon, illetve vezetékeken ürülnek meghatározott területekre, hanem a keringési rendszerbe jutva, széles körűen, az egész szervezetben fejtik ki hatásukat.
Ezért nevezzük ezeket a mirigyeket belső elválasztású (endokrin) mirigyeknek, megkülönböztetvén őket a külső elválasztású (exokrin) mirigyektől (ilyenek például a nyálmirigyek).
Az idegrendszerben keletkező kémiai anyagok -ingerület-továbbító feladatuk mellett - sokszor hormonális hatást is kifejtenek. Szoros kapcsolat mutatható ki a központi idegrendszer egyik fontos dúca, a hipotalamusz és az endokrin működés szabályozásában elsőrendű szerepet játszó agyalapi mirigy között.
Az endokrin rendszer hormonjai a központi idegrendszeren belül tölthetnek be ingerületátvivő (ún. transzmitter) szerepet, és a két rendszer szabályozása is igen szoros összefüggést mutat.
A sokáig önálló működésűnek tartott immunrendszerről is kiderült, hogy működése mind az idegrendszerrel, mind a belső elválasztású mirigyek rendszerével kapcsolódik, normális és kóros körülmények között is.
Az endokrin rendszer hatásterületei
Az endokrin rendszer a szervezeten belül négy területen fejti ki hatását:
1. reprodukció
2. növekedés és egyedfejlődés
3. a szervezet belső egyensúlyának (ún. homeosztázisának) fenntartása
4. energiatermelés, -felhasználás és -raktározás szabályozása
A szervezet működéséhez szükséges energiaforgalom teljes egészében az endokrin rendszer irányítása alatt áll. A hormonok feladataikat összehangolva végzik. Sok esetben egy-egy hormon többféle funkciót is ellát, míg máskor egy-egy funkció szolgálatában több hormon is tevékenykedik. Az első esetre példa lehet a tiroxin, a pajzsmirigy hormonja, amely egyaránt befolyásolja az anyagcsere-folyamatokat, a keringést és a szívműködést, de hatással van az idegrendszerre is. A másodikra jó példa a szénhidrát-anyagcsere hormonális szabályozása, mert ez igen sok hormon összehangolt működése révén valósul meg.
A hormontermelés szabályozása
Az agyalapi mirigyben több olyan hormon termelődik, amely más endokrin mirigy hormontermelését szabályozza. A szabályozó (serkentő) hormon termelése fokozódik, ha a szabályozott hormon szintje alacsony. Ennek emelkedése viszont gátlólag hat a szabályozó hormonra. Normális körülmények között így alakul ki az egyensúly a serkentő, ún. trophormon és az általa szabályozott (ún. perifériás vagy környéki) hormon között.
A központi idegrendszer meghatározott részében (hipotalamusz) olyan hormonok termelődnek ("releasing" vagy "kibocsájtó" hormonok), amelyek az agyalapi mirigy serkentő hormonjainak termelését szabályozzák. Ezen hormonok szintjét az általuk szabályozott hormonok ugyanúgy befolyásolják, ahogyan azt az előbbi pontban leírtuk.
Bizonyos hormonok esetében a visszacsatolás a hormon és az általa létrehozott változás között érvényesül. Például a mellékpajzsmirigy hormonja (a parathormon) szabályozza a vér kalciumszintjét, és ez a vérszint hat vissza a hormontermelésre (az alacsony kalciumszint fokozza a hormontermelést, a hormon emeli a vér kalciumszintjét, ami gátlólag hat a mellékpajzsmirigy hormontermelésére). Hasonló a kapcsolat a szénhidrát-anyagcserét szabályozó inzulin és a vércukorszint között is.
Az endokrin rendszer kóros működésének formáiEgy ritka elváltozás az ún. hormon-rezisztencia. Ez a fogalom azt jelenti, hogy a szövetek érzéketlenek az adott hormon hatásaira, és hiába termelődik extrém nagy mennyiségben, a klinikai megjelenési forma a csökkent hormonszintnek megfelelő lesz. Ritka elváltozás az ún. hormonreceptor-zavar is. (Receptoroknak nevezzük azokat a sejteken elhelyezkedő érzékelő szervecskéket, amelyek felfogják a hormonok közvetítette ingereket, és továbbítják azokat a sejtek működő részeihez.) A receptorok érzékenysége kórosan fokozódhat vagy csökkenhet. Előbbi túlműködéses tüneteket okoz, az utóbbi pedig csökkent működéshez vezethet. És végül színezheti a képet, hogy a különböző, a fentiekben leírt elváltozások egymással kapcsolódhatnak is, ami nagyon bonyolult tünetegyüttesben jelentkezhet.
Utolsó kommentek